Fotók hátuljára írt történetek..
Egyszer azt mondta nekem Valaki, hogy nagyon szeretné hallgatni, ahogy mesélek a fotóimról, melyek a kedvenceim és miért. (Szegény nem tudta, hogy az életét is elunná, mert ha én a fotózásról kezdek beszélni…. az sokáig tart, na. 
) Aztán az élet úgy hozta, hogy ez az élmény még várat magára valahol a ködös, távoli jövőben, ezért úgy gondoltam, hogy a várakozás helyett írok egy posztot Nektek erről a témáról.
Nagyon örültem, hogy valakit nem csak a fotóim érdekelnek, de a mögöttes gondolatokra is kíváncsi. Egy művész ilyen helyzetben nem ismeri a „majd” szócskát, tehát fejben már pergett is a film, hogy melyik képemről mit is mesélnék. Mi sem egyszerűbb, hiszen szinte kínszenvedéssel tölt el, ha egy fotónak nincsen mondanivalója, így természetesen a kedvenceimnek van….és sokszor igen mély, ha lehet ilyet mondani.
És ekkor jött a meglepetés, mert ahogy körbejártam az első képet, máris szembesültem a ténnyel, hogy nem csak egy mondanivalója van, de legalább három…
A „mondanivaló” alatt általában egy történetet értünk, de valójában itt érzések, érzelmek közvetítéséről, kiváltásáról van szó és pontosan ez az oka, hogy nem csak egy értelmezés létezik egy fotó esetében. És hogy még tovább növeljem a bejegyzésem által okozott frusztráltságotokat hozzáteszem, hogy a háromból én csak egyet tudok megosztani Veletek 
Az enyémet. Azt a történetet, ami éppen akkor a fejemben járt. Azt a történetet, amelynek egy adott pillanatát szerettem volna megállítani és időtlenné tenni. Ezt el tudom mondani.
Azonban nem tudom elmondani azt, hogy Számodra mi a mondanivaló ezen a képen. Benned milyen érzések, érzelmek keletkeznek, amikor ránézel? Ez a Te „mondanivalód”, mert a Te saját életedben szerzett tapasztalatok, vagyis a Te saját múltad alakítja a Te saját történeteddé az én fotómat…
Szerintem ebben van valami varázslatos, ha belegondoltok, nem?
A harmadik mondanivaló ismét rólam szól, de megfogalmazni sajnos nem tudom, mert én magam sem ismerem. Ansel Adams-nek van egy híres mondása miszerint „A fotóidban benne van minden kép amit láttál, könyv amit olvastál és emberek akiket szerettél”. Hogyan is tudnám én mindezt írott szóvá tenni, hiszen még csak író sem vagyok. De ha Te mégis kíváncsi vagy erre a történetre, én megígérem Neked, hogy ott leszek minden egyes képemben, minden egyes színben, minden egyes könnycseppben, ha éppen azt váltotta ki Benned…